skip to main |
skip to sidebar
.jpg)
Várlak, hogy elmondhassam:légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tûz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihûlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos...
A pillanatok zörögve elvonulnak,
Miért van az, hogy a legkevésbé eredeti mondatot akarja mindenki hallani? A "szeretlek" már megszámlálhatatlanul sokszor elhangzott, mégis, amikor kimondjuk, olyanok vagyunk, mint az ősember, aki talált egy szót, és imádattal kezdi tisztelni.
Szeretni úgyis,ha nem lát az ember,
jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés,
hanem azért, mert olyan, amilyen.”
Facebook jelvény
True Love doesn´t have a happy ending, because True Love never ends.
Lehetsz okos, lehetsz buta, lehetsz szép vagy csúnya, lehetsz gazdag vagy szegény, de sosem lehetsz elég jó annak, akiért bármit megtennél...”
Csak egy csók volt, de soha ne feledd, neked adtam benne a lelkemet.
A jó barátok nem engedik hogy hülyeséget csinálj.....egyedül
„Talán nincsenek megfelelő pillanatok, megfelelő pasik, megfelelő válaszok. Talán csak ezt kell mondanod, ami a szívedet nyomja.”
Tudd, hogy szavadat félreérthetik.Olykor tetteidet is.A félreértés épp úgy hozzátartozik az emberhez, mint
fához a levél, tengerhez a víz, törzshöz a kar, fejhez a gondolat.A félreértés oly természetesen jár - kel a világban,mintha együtt született volna a megértéssel.Ne magyarázkodjunk, ne szépítsük a történetet.Az igazság aranyból van és kiállja az idő próbáját!
Néhány ember úgy gondolja, hogy csendes vagyok.Az egyik ok hogy nem ismernek eléggé vagy mert nem vesztegetem a lélegzetem azokra akik idegesítenek...
Arcodon a könnycsepp a fájdalomról mesél, ősztinte érzések és a vakremény. Te is mint sok 100 másik egyetlen hibába estél
biztál, reméltél és hittél,biztad hogy ő lesz a jövő, hogy vele szebb lesz majd,remélted hogy szerelmetek hű és igaz,
hitted hogy ő az kire vártál ki többet jelent az egész világnál,
de most itt állsz egyedül és vérzel szertefoszlott emlék már a fiú ki mással van éppen fáj, hogy egy pillanat alatt vége lett a mesének
hogy szőke herceged más csipkerozsikát keresett!keresed a hibát hol is ronthattad el?! de lassanként rájössz ez már felesleges hiszen soha többé nem lesz már se hit se remény,se szeretet ...
Olyan, mintha valaki gyomorszájon rúgott volna, mintha megállt volna a szíved. Olyan, mint az álom, amiben zuhansz a semmibe, és hiába próbálsz felébredni, mielőtt földet érnél, sajnos nem tehetsz semmit. Nem bízol többé semmiben, senki sem az, akinek mondja magát, az életed örökre megváltozik, és az egyetlen dolog, amit profitálsz ebből a rémségből, hogy többé senki sem tudja így összetörni a szíved.
~ Ha belenézel egy lány szívébe.. meglátod azt, hogy mennyit sírt valójában. Látni fogsz titkokat, barátokat, hazugságokat.. De látni fogod azt is, amit (talán) sosem érthetsz meg: hogyan tud erős maradni akkor is, mikor semmi sincs rendben.~
"Egy ember élete nagyrészt figyelmének története. Ha két pillantás valóban találkozik: rendszerint döntő pillanat. Szinte kivédhetetlen, hogy szerelem vagy barátság szülessék belőle. Boldog karambol."
"Tapsoltam, amikor a józan ész elveszítette a csatát, és nem maradt más választásom, mint hogy megadjam magam és elfogadjam, hogy szerelmes vagyok."
"Ha bárkit meg akarsz tartani az életben - soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van!"
"Egyszer ha én lennék az este,szép álmot hoznék a szemedre,
ha egyszer én lennék az álmod,álmodnál igazabb világot.
Ha egyszer én lennék az éjjel,szinültig telne minden kéjjel,
ha egyszer én lennék az ágyad,száz évig aludni hagynálak.
Ha egyszer én lennék a reggel,hozzád lesnék be, szeretettel,
ha egyszer én lennék a nappal,az erdő lennél madárdallal.
Ha egyszer én lennék a tenger,sós lennék, édes lehelettel,
ha egyszer én lennék a felhő,gyermek lennél, ki hozzám felnő.
Ha egyszer támadna délutána sárkány orrán fúvó orkán,
akkor sem volna mitől félned,barlangként lennék menedéked.
Ha egyszer én lennék a kék ég,nap lennél, fényes égi ékként,
ha egyszer én lennék a lelked,szép lennék, vagy talán a legszebb!!"
Akkor szeress, amikor a legkevésbé érdemlem meg, mert akkor van a legnagyobb szükségem rá.
Egész életemben a szőke hercegre vágytam, de sosem találtam rá. Helyette sokkal jobbat kaptam. TÉGED!
Nem kell csillag az égről, korty az élet vizéből, nem kell, hogy megvédj mindentől amitől félek, csak szeress, erre kérlek.
Tedd a kezed homlokomra,
Mintha kezed kezem volna.
Úgy őrizz, mint ki gyilkolna,
mintha éltem élted volna.
Úgy szeress, mintha jó volna,
mintha szívem szíved volna.
"Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát? Az, akinek megérted, minden kimondott és hang nélküli szavát. Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját, kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát, ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát. Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát. Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, hogy alul múlod őt, vagy túlszárnyalod. Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti, kivel jó a csend szavát hallgatni, s együtt merengeni. Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ. Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz. Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér, a világ összes, minden kincsénél. Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod, kinek barátságát minden körülmény közt vállalod."
"Hittem abban a szebb világban
Melyet éjjelente álmomban láttam
hittem benne akár nyitott szemmel
hittem benne feltétel nélkül csukott szemmel
Megbiztam még a legtitkosabb dolgokban is megnyíltam
hittem a szépet a jót mindent minden egyes szót
hittem azt mit szemem látott hittem a szavakban
hol ott sokszor bántott
Csodáltam sokszor magvál ragadva repitett
egy gyönyörű bámultos gond nélküli vidékre
hittem a végsőkig! ÉN hittem benned
te ezt nem értheted nekem mit jelentett
Egy nap azon kapom magam véget ért az álom
Állok szótlanul s a valóságot látom
Csalódottan omlok össze
szívemben egy világ tört össze
ezért mást nem okolhatok
naiv lelkem most pofonokat kapott
azóta a világot más szemmel látom
s rájöttem a valóság a legborzalmasabb álom!"
"De a szeretet elvesztése nincs, és nem is lehet, soha!
Ez az egyetlen pont, ez a mustármagnál kisebb kis atommag a szívünk közepén, ahol lényünknek és az egész teremtésnek a legvégső titkát őrizzük. Ez a titok, ha szavakkal kimondjuk, ennyi: a szeretet örökkévaló.
Minden más elmúlhat - és el is múlik.
A nap élete véges. A csillagoké is. A kozmoszé is.
De a szeretet el nem múlhat-megmarad.
Ezért van az, hogy senkit nem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy "az idő majd begyógyítja a sebedet".
Nem igaz.
Ez nem olyan seb, ami gyógyul.
A fájdalom érzése idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad. Egyetlen dolog szüntetheti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Ha elfelejtjük. Amikor azt mondjuk, hogy az "idő gyógyít", erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban ha valóban szeretünk nem lehetséges.”
„Egy szó, amelyre mindig vágytam,egy táj,melyet megcsodáltam.Egy mosoly,mely örökre elvarázsolt,egy fény, mely a szemedben táncolt.A hang,mely oly tisztán csengett,a kéz,mely megérintett.Egy mozdulat,mely csak nekem szólt,az ölelés,mely csak enyém volt.Angyalok éneke cseng fülemben,régi nyár emléke kínoz engem.Az idő árja messzire sodort,volt egy szerelem,de csak játék volt.Maradt a vágy,mely már hiába éget,a remény is elszállt,semmivé lett.Nem égett tűz a szép
szó mögött,volt egyszere egy álom,mely összetörött.”
"Azt viszont már réges-rég tudom, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az az is. Ha valaki pontosan azokat a csillagokat ígéri az égről, amikre vágyom, akkor hazudik."
“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. …”
."Egy mondás szerint, onnan tudhatod, hogy fontos dolog történt az életedben, hogy utána már nem tudsz úgy élni, mint azelőtt. Kaptál valakit, vagy éppen elveszítetted, nagyon megbántottak, vagy te tetted, aztán pár pillanatra kívülről láthatod az életed. Érzed, valami végérvényesen megváltozott. Mélységeid kékje, magasságaid zöldje egymásra borul a távolból, apró pontok az emberek. Aztán belekortyolsz a kávédba, visszarepülsz a földi reggeledbe. Érzed a szemetelő esőt, de ma valahogy még ennek is örülsz. Mert változol."
„Az élet végén megállva visszanézünk az elmúltakra, azt fogjuk mondani: sokat szenvedtem, sokat csalódtam,de szerettem.”
„… és eljön az idő mikor magad sem tudod, hogy ki vagy vagy mit akarsz…”
"Ha barátod vagyok - érints meg.
Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés.
Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz.
Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok.”
Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés.
Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz.
Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok.”
"Lényed által. Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által művelted ezt. S talán épp ez a barátság lényege."
„A barátság - ez a szent emberi kapocs - úgy oltalmaz a magánytól, a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket megkettőzi: két szem - egy látvány; két szív - egy érzés; két hang - egy gondolat; két test - egy lélek.”
Szeress akkoris, ha legkevésbé sem érdemlem meg, mert akkor van rá a legnagyobb szükségem.
Egy átlagos barát még sose látott sírni Téged, az igaz barátnak mindig ott a válla, hogy kisírd magad rajta. Egy átlagos barát nem tudja szüleid keresztnevét, az igaz barát még szüleid mobilszámát is tudja. Egy átlagos barát szuper ajándékkal állít be a szülinapi bulidra, az igaz barát a segít a buli előkészületeiben és a romeltakarításban. Egy átlagos barát utálja, ha olyankor hívod, mikor már lefeküdt aludni, az igaz barát letol, hogy miért hezitáltál felhívni. Egy átlagos barátnak beszélhetsz a gondjaidról, az igaz barát segít megoldani őket. Egy áltagos barát vendégként viselkedik nálatok, az igaz barát kinyitja a hűtőt és kiszolgálja magát. Egy átlagos baráttal vége a barátságnak egy nagyobb veszekedés után, az igaz barát úgy gondolja, addig nem is igazi a barátságotok, amíg igazán össze nem vesztetek egyszer..
Néhány hiba túl jó ahhoz, hogy csak egyszer kövessük el őket.;)
"Sosem gondolkodtam azon, hogyan szeretnék meghalni, de meghalni valaki helyett, akit szeretek, jó halálnak tűnik."
...nem tudnék azzal a tudattal élni, hogy bántottalak! El sem tudod képzelni, mennyit kínzott a gondolat. − Újra szégyenkezve lesütötte a szemét. − Elképzeltelek, amint ott fekszel, mozdulatlanul, fehéren, hidegen... hogy sose látom többet, amint elpirulsz, hogy nem látom felvillanni a szemedben a megértést, amikor hirtelen átlátsz rajtam... elviselhetetlen lenne! − Csodálatos, elgyötört tekintete az enyémet kereste. − Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az életemben! És mindig is az maradsz!
-És akkor az ororszlán beleszeret a bárányba..
-Micsoda buta bárány...!
-Micsoda beteg, mazochista oroszlán.
Ne legyél zavarban! − suttogta a fülembe. − Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyellném!
Majdnem kilencven éven keresztül járkáltam az én fajtám és a tiéd közt... és egész idő alatt azt hittem, elég vagyok önmagamnak, nem jöttem rá, mit is keresek. És nem is találtam semmit, hiszen te sem éltél még akkor. − Ez nem igazság − suttogtam, miközben az arcom még mindig a melléhez simult, és a lélegzését hallgattam. − Nekem egyáltalán nem is kellett várnom rád! Én miért úsztam meg ilyen könnyen? − Igazad van! − helyeselt Edward, szemlátomást mulatva rajtam. − Tényleg meg kéne kicsit nehezítenem a dolgodat! − Kiszabadította az egyik kezét, elengedte a csuklómat, de csak azért, hogy óvatosan a másik kezébe vegye. Lágyan végigcirógatta nedves hajamat a fejem búbjától le egészen a derekamig. − Neked mindössze az életedet kell kockára tenned minden másodpercben, amit velem töltesz, ez igazán nem nagy dolog. Neked csak a természetnek, az emberiségnek kell hátat fordítanod... mit számít az?
Nem tudom (...), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.
Én nem tudom másképp, csak ennyit tudok.
A csodák helyett, csak egy mosolyt adhatok.
......o@o...@@@@
....../o .o.I@@@@@@
...../ ._. /@@@@@@@.
......`-- '.@@@@@@.
. ..........I.I.I.@@.I.I.I....
..........././_I........././_I...
Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.
Az életünk egy olyan mondat,melyet nem mi kezdünk el,nem is mi fejezzük be, de rólunk szól.
...Az élet nem más, mint egy múló pillanat, melyben emlékek sokasága halmozódik fel!Örömteli percek - melyeket tudni kell megbecsülni, és boldogtalan napok, melyeken túl kell lépni! - Hisz az élet túl rövid ahhoz, hogy a múlton bánkódjunk, miközben előttünk áll egy reményekkel teli jövő! Tudni kell elengednünk azt, mibe egykor két kézzel kapaszkodtunk, s ha majd egyszer ismét ránk mosolyog a boldogság, tudnunk kell megragadni azt! Mert az élet nem más, mint a sors játéka! A kérdés csupán annyi, hogy : Éltél e az életeddel?!...
Vannak dolgok, amiket sosem felejt el az ember. Kezdek ráébredni, hogy ezek a dolgok - a zene, a holdfény vagy a csók -, amiket a gyakorlati életben az ember pillanatnyinak vél, és éppen ezért nem sokat törődik velük, pontosan ezek a dolgok tartanak a legtovább. Talán nevetségesnek tűnnek, mégis ezek dacolnak a legtovább a feledéssel.
Ahhoz, hogy a saját életed éld, azt kell tenned, hogy nem foglalkozol azzal, amit mások mondanak rólad. Kimi Raikkönen
Ha azt mondják nekünk, hogy romantikusak vagyunk, hogy javíthatatlan idealisták vagyunk, hogy a lehetetlent képzeljük el, akkor százszor is azt kell felelnünk: "Igen, ilyenek vagyunk."
Ezer darabra törted a szívem, és azt mondod, csak mert "jobbat érdemlek" ?
A semmiből jöttél, csak feltűntél hirtelen,
Egy pillanat kellett és megváltozott az életem.
Előtte nem tudtam mit is jelent Szeretni,
Mi az, hogy meghalni, mint inkább feledni.
Repülök veled és már ketten szállunk,
Fogom a kezed és ugyanarra vágyunk!
Csak veled...örökre, ennyi amit kérek,
amíg velem vagy soha nem félek.
A Szemedbe nézek, és csak ennyit mondok remegő hanggal:
"Szeretlek...egy életen át...gyönyörű Angyal!"
Kérek egy napot az életből.
Kérek egy álmot a lélektől.
Kérek egy percet az élettől,
Hadd legyek távol a testemtől.
Kérem a szádat.
Kérem a vállad.
Kérem a táncot,
és a románcot.
Kérem a csókod,
Kérem a bókod .
Kérem a tested.
El nem ereszted.
Kérek egy napot az életből.
Hadd legyek az, kit a szívedből
Kértél egy napra az élettől.
Vágyad, mely álmodból előtör.
Próbáltalak százszor is elfeledni
levegőnek nézni, de nem megy,
nem tudok levegő nélkül élni
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások
talán jobb, ha tovább állok, de nem tudok,
mert közös a szívünk és közös az álmunk.
levegőnek nézni, de nem megy,
nem tudok levegő nélkül élni
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások
talán jobb, ha tovább állok, de nem tudok,
mert közös a szívünk és közös az álmunk.
Ugye ismerős a tökéletes pár? A két rokon lélek, akinek szerelme sosem múlik el, a két szerető, akinek kapcsolatát sosem veszélyezteti veszély, a férj és feleség, akik tökéletesen bíznak egymásban. Ha még nem volt szerencséjük a tökéletes párhoz, hadd mutassam be őket: ott állnak a legfelső tortakrém tetején. És mi a sikerük titka? Hát, kezdjük mondjuk azzal, hogy nem kell egymásra nézniük.
Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerűen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.
"A szeretet türelmes, jóságos; nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örvend az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik."
Ha az ember magányra vágyik, akkor nem az egyedüllét, hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!
Bohóc áll a porond közepén, varázsdallamot játszik, hol sír, hol kacag a hegedű, néha vidám, néha fájón keserű. Tapsol, tombol a nezősereg, részéről ez hála és köszönet, mert ők csak azt látják, - a porond közepén – a bohóc teli szájjal nevet. Ott áll egyedül, hegedűvel a kezében, száján széles vigyor, de könny csillog a szemében. A publikum ámulva nézi, a bohóc előadását újra, és újra kéri, senki sem figyeli , senki nem látja, mit takar a bohóc ruhája. A sokzsebes kabát alatt, a bohóc szívében ég a bánat, lelkében sötét gondolatok dúlnak, hiába a publikum, a nevetés, a dal, a játék, a fájó emlékek nem könnyen múlnak, hiába a szándék, elhagyta a párja, s azóta egyedül, magában, a nagyvilágot járja. Mindenhol őt keresi, ezért öltözik bohócruhába, kiáll a porond közepére, sírva szól a hegedűje, a Kedvest idézi, ez az ő zenéje. Mikor vége az előadásnak, leveszi a bohócruhát, arcáról lekerül a festék, - közben a bérét kifizették – belepillant a tükörbe, szemében ott ül a bánat, nem bohóc már többé, átöltözött – lánynak.
Lelkem mélyén, az a bohóc én vagyok, álmomban sírva nevetek, szívemben szól a muzsika, engem hagytak el, a fájdalomtól én szenvedek...
Egyszer még találkozunk
Egyszer még várni fog rám
Egyszer még megtalál
Egyszer még fogja kezem – remegő kezével, félénken...
Ujjai majd kezemhez érnek,
„Szabad – e ? Vagy már tiltott minden csók, minden ölelés?“
A testünk akkor emlékezni fog még.... Majd arcomat kényeztetik ujjai, pillantása szívemig ér, s meglátja akkor, mit érzek én...
Amint meglátjuk majd egymást, ahogy pillantásunk összeér, forr a levegő, megáll az idő. „Szeret – e még? Vagy már régen véget ért?“
Egyszer még beszélgetünk , egyszer még tisztázunk mindent,
Újra kezdjük? Folytatjuk? Vagy utoljára találkozunk, s végleg búcsúzunk?
Egyszer még jó lesz minden, s megnyugszik háborgó lelkem – hacsak pár percre is – megint érezhetem, csak az enyém s aztán itthagy örökre, mint egy kósza, eltévedt fény... más utak várnak majd rá, már nem én leszek , kihez hazatalál, kinek nevét álmában suttogja, kinek szavait issza minden nappal, minden éjszaka. Nem én leszek, kinek jöttét várja, s nem az én szemem látja, ha felnéz a csillagokra...De akkor talán majd nem fáj már annyira, mint ma...Légy boldog, járd be a fellegeket s a végtelent, légy boldog, mosolyogva rohanj át az életen, légy boldog, s boldogságod mindenkinek mutasd meg. Légy boldog, hogy szívem ne hiába szakadjon meg.
Minden hajnal övé marad,
Látja szállni a madarakat,
Hosszú-hosszú ideje már,
Nem számolja a napokat már,
De amíg él el nem felejti,
Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből.
A fiatalok nem elég tapasztaltak ahhoz, hogy megfontoltak legyenek. Ezért időről időre minden nemzedék megpróbálja a lehetetlent. És sikerül nekik.
Várlak, hogy elmondhassam:légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tûz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihûlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos...
A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Miért van az, hogy a legkevésbé eredeti mondatot akarja mindenki hallani? A "szeretlek" már megszámlálhatatlanul sokszor elhangzott, mégis, amikor kimondjuk, olyanok vagyunk, mint az ősember, aki talált egy szót, és imádattal kezdi tisztelni.
Szeretni úgyis,ha nem lát az ember,
Hogy az érzései vigyék tova.
Bízva vakon,könnyes szemmel,
Még ha az érzés néha ostoba!
Szeretni tegnap, ma és holnap
Mindig, amikor csak tudunk.
Még ha az érzések végül el is fogynak,
Akkor is szeressünk,mert mi egymásnak vagyunk!
Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. S azért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.
Két dolgot nem bírtam elviselni világéletemben. Az egyik, hogy egyedül vagyok, a másik, hogy van valaki velem.
Egy tökéletes világban soha nem kellene bocsánatot kérnünk. Soha nem beszélnénk meggondolatlanul, nem bántanánk meg egymást, nem törnénk össze egymás szívét. A szeretet uralkodna mindenek felett, és mindenki boldogan élne.. De. Ez nem egy tökéletes világ, mert az emberek néha a saját kárukon tanulnak, néha olyan dolgokat teszünk, amiket már nem lehet visszavonni, akárhogy is próbáljuk. Sajnálom, hogy ha fájdalmat okoztam neked, és így okot adtam arra, hogy kételkedj benne, mennyire fontos is vagy nekem..
Ahogy lassan felnövünk,megtanuljuk,hogy az az ember is akitől nem is várjuk okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!
Van pár pillanat, amiért megéri élni, látszólag semmiség az ember mégis érzi, jó pár pillanat, van belőle bőven, kettesben kézen fogva, mezítláb a fűben, mikor megszűnik minden, nem számít semmi, pont így, pont most veled szeretnék lenni
Néha azért játsszuk az elérhetetlent, hogy megbizonyosodjunk a másik érzelmeiről.
Keress valakit, aki elhiszi, hogy a nap is érted kel fel!
Elmúlt mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik , nem szavak.
Sokszor egy perc dönti el életünk sorsát, egyetlen szón múlik bánat vagy boldogság.El ne mulaszd a percet, melyet egy ki nem mondott szó, semmivé tehet!
A szerelmet tudni kell viselni, és ez az egyetlen márka, ami sosem megy ki a divatból.
Akarok rajzolni valamit, ami jelent valakinek valamit. Tudod, meg akarom rajzolni a vak hitet, az elmúló nyarat vagy csak egy pillanatát a tisztaságnak.
Kell, hogy valahol hiányozzak, hogy álmatlan éjszakát okozzak, hogy valaki, ha nincs is messze, felriadjon minden neszre, hogy én legyek az élete értelme!
A szerelem nem könnyű dolog , de ugye együtt menni fog?!
Emlékszel még arra a percre?
Csak néztük egymást mint ostoba gyerekek.
Hiszen azok voltunk !
Én még féltem, de te megértettél.
Emlékszel még? Órák helyett egymást néztük.
s az a sok kis levél!
Az egész osztály tudta szerelmünk!
Ugye nem felejtetted el? ....
Mond, hogy mindenre ugyanúgy emlékszel!
Hiszen jöhet bármilyen érzés,
a diákszerelmet nem törölheti el!
Hiszel a szerelemben első látásra, vagy elsétáljak előtted még egyszer?
Ha valaki kérdi tőled:
Mi a bűn és mi a vétek?
Feleld neki bátran:
Csókolni bűn, abba hagyni vétek!
Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged.
Gyűlölöm a holdat, mert éjjel veled lehet.
Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet, elmondani nem lehet, mennyire szeretlek téged!
Akarok – egy kemény, rövidke szó ebben van az egész életem, e szó mögött sok nehéz harc rejtőzik, e szó miatt még sokat könnyezem!
Életed legjobb napja, egy reggellel fog kezdődni!
A szív nem játékszer. Ha azt akarod, hogy összetörjön , add oda egy fiúnak!
Én nem olyan lány vagyok , akivel lehet játszani! Ha olyan kell, vegyél magadnak egy barbiet!
Nevetnek rajtam, mert más vagyok mint ők.......de én is nevetek rajtuk, mert ők mind egyformák!
Az egyetlen ok, hogy valaki valamiért gyűlöl, az az, hogy olyan akar lenni, mint te!
Mosolyogj! Ez összezavarja az embereket!
Ő több mint egy fiú. És ez több mint egy szerelem !
Sose fuss se férfi, se busz után, ugyis jön a következő. J
Figyeljetek! Létezem, fogja már valaki a két kezem !
Az nem a véletlen műve, ha a szakadék szélén ülve, semmibe lógó lábbal haragba állsz az egész világgal!
Nincs veszett ügy, míg akad csak egy bolond is, aki küzd érte!
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit!
A lustaság nem más, mint pihenés elfáradás előtt!
Nézz nyugodtan gyengének, csak erősebbé teszel, nevess csak rajtam, a szánalmas te leszel!
Ne engem utálj, mert szép vagyok, utáld a pasidat, mert ő is így gondolja!
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek,hogy nem érdekel, sajnos nem állnak össze a mondatok, én nem ide jöttem,nem ezt akartam, reményt kaptam csak az útra, én az örök utazó, azt,hogy minden bűnöm megbocsátható.
Különbség a BARÁT és LEGJOBB BARÁT között:
1. A barátod utálni fogja azt a srácot aki összetöri a szíved, de a legjobb barátod oda fog állni elé és azt mondja: Ezt azért tetted mert b*zi vagy!!! Nem de?!
2. A barátod figyelmeztet majd ha valami cikit csinálsz, de a legjobb barátod majd csatlakozik hozzád, amint teheti!
3. A barátod nem engedné hogy leugorj egy hídról, a legjobb barátod viszont kibérelne egy motor csónakot hogy megmentse az irhád.
4. A barátod meg fogja hallgatni minden bánatod, de a legjobb barátod majd mogyorót is hoz neked hajnal kettőkor, csak mert felébredtél és sírsz.
5. Ha a házad lángokban áll a barátod melletted fog állni, de a legjobb barátod majd hoz mályvacukrot, hogy együtt piríthassátok.
A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz;
a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél;
a barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van;
a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát;
a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből;
a barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember,s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik...
„Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek!”
„Ördög is voltam és gyönyörű angyal, ahogy jól esett éppen.Földre rogytam, szálltam az égen.Voltam hű és hűtlen.Hol gazdag voltam, hol nagyon szegény.Bátor, bár néha féltem, de senki ne mondja rám: nem az álmaimnak éltem!”
„Bolond az, aki a saját világában él.Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni az életemet ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják…”
"Levegőnek nézel, ahogy elmész mellettem s letagadod az érzést,
hogy valaha is kellettem.
Nem nézel a szemembe, tán félsz attól, amit látnál?
Pedig a szememben van minden mire valaha is vágytál!"
Nehéz abbahagyni a sírást, mikor csak az a személy tudna téged megvigasztalni, aki miatt sírsz…
A lány szerette, a fiú nem.
A lány felnézett rá, a fiú nem.
A lány szerelmet vallott, a fiú megalázta.
A lány sírt végette, a fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett...
Szerelmes voltam, de egy nap véget ért, bár megfogadtam nem sírok senkiért. Mégsem tudtam ott így elhagyni, hogy ne lásson engem úgy halkan sírdogálni. Csak álltunk egymással szemben szótlanul, és látja hogy könnyem kicsordul. Majd lett egy néma mozdulat felém, végül elfordult s elindult egy másik lány felé.
"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb , mikor gyűlölni akarjuk azt ,akit a világon a legjobban szeretünk."
Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha ha nagyon keressük megtaláljuk azt aki képes mindhármat nyújtani, igen mindannyian keresünk valakit és ha nem találjuk csak remélhetjük hogy ő talál meg minket.
A nő azt akarja, hogy ok nélkül, "miért"
jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés,
hanem azért, mert olyan, amilyen.”
A nőhöz sok gyengédség, és meg se próbáld megérteni.
Sok ember fog ki és besétálni az életedbe, de csak az igaz barátok hagynak lábnyomot a szívedben.
Néha mindenki elkövet néhány hibát,
De ha magadba nézel, és azt látod, hogy
A szíved tiszta, akkor
Jó az út, amin jársz, és többé
Ne is fordulj vissza.
De ha magadba nézel, és azt látod, hogy
A szíved tiszta, akkor
Jó az út, amin jársz, és többé
Ne is fordulj vissza.
Egyszer mosolyogsz, máskor sír az arcod.
Ma vidám vagy, holnap feladod a harcot.
Egyszer szívedbe szerelem zúgása morajlik, máskor rá kell jönnöd hogy az ördög nem alszik.Ma nevettél, kacagtál nagyokat...
Holnap lelked, már fáj és hasogat.Egyszer dalolni kezded a kismadár énekét, máskor bejárod a bánat minden féltekélyét, mert az élet valóban egy \"tenger\", mely sodor, elnyel, majd kiemel egyszer.Mert a vágyak tényleg végtelenek, mert az álmok sokszor elérhetetlenek.Mert kitartás kell, hogy túléljük a rendszert, mert hit nélkül elveszik az ember.Mert szerelem nélkül élni nem lehet, mert a másvilágon is suttogják a nevedet!!!
/Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A lelkünk sír az ajkunk nevet
Egymásról azt hisszük boldog talán
S irigykedünk minden szaván.
Azt hisszük ha a másik szeme ragyog
Gondoltai tiszták szabadok
S nem vesszük észre h venék észre
Hogy könnyei égnek csillogó szemében
Hazugság az egész életünk
Hissz akkor is sírunk ha nevetünk...!/
Vigyázz magadra! Belőled csak egy van. A többiek többen vannak, őket könnyű pótolni...
Tudod mi a bánat? Elmondom most neked!
Szeretni valakit ki téged nem szeret.
Könnyeket tagadni mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, s soha el nem érni. Csalódott
szívvel is mindig remélni. Megalázva írni könyörgő levelet,
szívdobogva várni s nem jön rá felelet. Hideg búcsúzással egy csókot koldulni. Mással látni meg őt, s utána fordulni.
Nevetni boldogan hazug lemondással, s imádkozni
hogy ő soha meg ne tudja. Mi is az a bánat.
Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy - úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere - abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt.
Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.
A tetteid olyan hangosan szólnak hozzám, hogy ettől nem hallom, amit egyébként mondasz.
A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.
"Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt."
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak ...